Miért ajánlott a gyermekek korai zenei fejlesztése? Mit mondanak az agykutatók?

A zene, az éneklés, a ritmus a gyermek természetes szükséglete, a személyiség fejlődésében meghatározó funkciója van. Agykutatók bebizonyították, hogy a két agyfélteke más és más képességek elsajátításához köthető. A beszédközpont például a bal agyféltekéhez, míg a zenei képességek nagy része a jobb agyféltekéhez kapcsolható. A két agyféltekét mintegy 200 millió idegrostból álló hálózat köti össze. Minél sűrűbb az idegrost-hálózat, annál több szálon érkezik az információ az egyik agyféltekéből a másikba. Ahhoz, hogy minél jobban összekapcsolódjon a két agyfélteke, az általuk irányított képességeket arányosan kell fejleszteni. Ez azt jelenti, hogy a kisgyermekek korai zenei fejlesztése a legteljesebb személyiség kialakulása érdekében éppen olyan jelentőséggel bír, mint a beszédkészség fejlesztése.

Tudjuk jól, ha a kisgyermek beszédfejlődése csorbát szenved, úgy a nyelvi- és beszédhibák maradandóan bevésődnek. Így van ez a zenei fogékonyság terén is: ha az első életévekben hiányzik a zenei fejlesztés, úgy akadályozottá válhat a későbbi szabad zenei önkifejezés. Megfigyelések is alátámasztják, hogy azok a gyermekek, akik szinte születésüktől kezdődően kapcsolatban állnak a zenével, más tevékenységekben is sikeresebbek lesznek, mint azok, akiket kevés zene, hang vett körül. (Nemcsak a zene, de bármilyen más hang, zörej, ritmus is ösztönző.)

Nem vagyunk elkésve akkor sem, ha gyermekünk születésétől kezdve nem fordítottunk kiemelt figyelmet a zenei fejlesztésre - körülbelül a nyolcadik életévig (az új idegi kapcsolatok kialakulásának intenzív szakaszában) eredményesen serkenthető a ggyermek mindkét agyféltekéje zenehallgatás, zenélés által.

Elmondható tehát, hogy a gyermekek zenei fejlesztése nem csak zenei tehetségük fejlesztését szolgálja, hanem a két agyféltteke harmonikus fejlesztését is, miáltal érzékennyé, kreatívvá, kitartóvá, fegyelmezetté, intelligensebbekké válnak, befogadóvá az őket ért hatásokkal szemben. Képessé válnak érzelmeik kinyilvánításárra, így kommunikációs készségük is jobb lesz.

Miről ismerhető fel a kisgyermek zenei tehetsége?

Már csecsemőkorban minden zörejre, zajra érzékenyen reagál. Jó ritmusérzéke van. Tartósan képes a figyelmét a zenére fókuszálni, odaifigyelni a hangokra. Kétéves kora előtt már egyszerűbb dallamokat képes elénekelni. Hangjának erősségét képes változtatni, érzelmeket kifejezve általa. Könnyen vissza tud emlékezni dallamokra. Szívesen játszik hangszerekkel, hangadó eszközökkel. Szeret zenét hallgatni. Vannak saját dallamai, melyeket ő talál ki. Szereti átalakítani a dalokat, dallamokat. Jobban tud énekelni, mint beszélni, esetleg előbb tanul meg énekelni, mint beszélni.

A fenti jellemzők közül néhány minden kisgyermeknél beazonosítható.

Ne ringassuk azonban illúziókban magunkat - a korai zenei tehetség nem jelenti biztosan a későbbi kiemelkedő zenei tehetséget vagy sikeres pályafutást!

Miért jó a gyermekeknek, ha zenélnek, énekelnek, táncolnak?

A ritmus már a születés előtt áthatja létezésünket: a magzat hallja az anya szívverésének a lüktetését, érzékeli járásának ritmusát. Később a kisbabákat térdünkre ültetve hintáztatjuk, tapsikoltatjuk. Minden gyermek muzikális. A zene a gyermekeknek olyan, mint egy varázslat.   Minden gyermekekben megvan az a vágy, hogy mindent kipróbáljanak, így a zenélést is.   A zene a megismerés öröme miatt is kedves gyerekkori időtöltés. Kutatások eredményei szerint a korai zenei tapasztalások javítják az agyműködést, és minden egyéb későbbi tanulási folyamatot is hatékonyabbá tesznek.

•  Zenéléssel, énekléssel szabadon kifejezhetik érzelmeiket, testükkel szabadon reagálhatnak a zenére. Megfigyelhetjük, milyen felszabadultan énekelnek, amikor boldogok. És annak is tanúi lehetünk, amint a hangjuk, mozgásuk, annak ritmusa megváltozik, amint dühössé, mérgessé, frusztrálttá válnak.

•  A zenehallgatás és éneklés a beszédtanulás periódusában nemcsak a zenei, hanem a nyelvi képességeket is fejleszti.

•  Fejleszti a szülőkkel, társakkal való együttműködésre való hajlandóságot.  

•  Javítja a problémamegoldó képességet.

•  A kellemes, lágy zene hallgatása megnyugtat.

•  Elégedettség érzése tölti el őket, amikor zenélés és táncolás alkalmával megtapasztalják, hogy képesek a testüket és az elméjüket egyszerre, összehangoltan működtetni.

•  Új kifejezéseket és ötleteket sajátíthatnak el, amikor saját énekeiket „kitalálják”, vagy ismert dalokat énekelnek, és a zenével együtt mozognak, táncolnak.   A dalok szövege gazdagítja a világról szerzett ismereteiket.

    • A barátokkal való zenés játék közben megtanulják azt, hogy másokra odafigyeljenek, gondolatokat cseréljenek, és közös nevezőre jussanak.

•  A korai zenei fejlesztés a szülőket is segíti annak eldöntésében, hogy gyermekük milyen hangszeren tanuljon majd játszani a zeneiskolában.

Összefoglalva: a zene fejleszti a gyermek kognitív, érzelmi, társadalmi, nyelvi és fizikai készségeit. S ami a legfontosabb: örömöt, sok-sok örömöt nyújt.

Mit jelent a Mozart-effektus?

A múlt század kilencvenes éveiben született elmélet a wisconsini egyetem pszichológusa, Frances Rauscher által 1993-ban publikált könyv révén került a köztudatba. A sokak által vitatott megállapítás szerint azok a gyermekek, akik Mozart zenéjét hallgatják, intelligensebbek, és jobb iskolai teljesítményre képesek, mint azok a gyermekek, akik nem hallgatnak Mozart zenét.

Milyen további kísérletek adhattak alapot az elmélet máig tartó népszerűségére? Vizsgálatok kimutatták, hogy zenehallgatás közben agyunk különböző területein keletkeznek ingerek, a zene tehát stimulálja agyunk legfontosabb részeit. A klasszikus zenét hallgató gyermekek memóriája jelentősen javult, már fél éves zenetanulás illetve aktív zenehallgatás után emlékezőtehetségük akár 10-15 %-os   javulásáról is beszámoltak a kutatásban részt vevő amerikai pedagógusok és pszichológusok.

Mi a lényege a Suzuki-módszernek?

A 20. század közepén Dr. Shin'ichi Suzuki hegedűművész fejlesztette ki a módszert. Filozófiájának lényege, hogy nem szükséges kivételes zenei tehetség ahhoz, hogy a gyermekek már akár 2-3 éves korukban elkezdjék a hangszeres játékot, hegedűt, zongorát, fuvolát, vagy bármilyen egyéb hangszert. A szülőket, elsősorban az anyákat is bevonják a zenetanulás folyamatába. Ők maguk is elkezdenek valamilyen hangszeren játszani, s a gyermek előtt napontta gyakorolnak. Addig azonban nem engedik meg a gyermeknek, hogy hozzányúljon a hangszerhez, amíg erős késztetést, vágyat nem érez a hangszeres játék iránt. Miután a gyermek is megkapja a maga kis hangszerét, naponta foglalkozik a szülő a gyermek zenetanulásával, ellenőrzi a gyakorlást, segíti a hallás utáni zenetanulást.                                                                                                         

A szülő a gyermek legjobb tanítója?

Hiszünk abban, hogy a szerető szülő a gyermek legjobb tanítója, és hat-hét éves korig a gyermek saját otthona a legkiválóbb helyszín a zene világával való ismerkedéshez. A zenélés a családi élet szerves részévé válhat, játékos örömforrás lehet a gyermeknek és szülőnek egyaránt.   A gyermek ekkor még nem áll olyan nyomás alatt, mint a szervezett iskolai körülmények között történő zenetanulás folyamán; nem kell teljesítenie, nincs formális tanítási óra, nem kell törődnie a szülői és tanári szigort sem nélkülöző gyakorlással és értékeléssel. A zenével való első találkozás boldog, önfeledt játékot jelenthet.

Ötletek a gyermekekkel való közös zenehallgatáshoz és zenéléshez

A kommunikációs készség fejlesztésének kiváló eszköze a zenehallgatás. Nemcsak a gyermeket, de a felnőtteket, azaz szüleiket is segíti az aktív zenehallgatás abban, hogy jobban tudjanak koncentrálni és fókuszálni, és ezáltal javuljon az a képességük, hogy saját gyermekeik mellett más emberekre oda tudjanak figyelni – ez ugyanis a sikeres kommunikáció alapfeltétele!

•  Üljünk, vagy feküdjünk le a szőnyegre, vagy a lakás egyik kényelmes zugába, és állapodjunk meg a gyermekkel, hogy a közösen kiválasztott zenét együtt meghallgatjuk. Kérjük meg a kicsit, hogy csendesedjen el, hunyja le a szemét, és figyeljen a hangokra. Ha a zene hatására táncolni, ugrálni, énekelni támad kedve, ne akadályozzuk meg ebben. Figyeljük meg, milyen hatással van rá a muzsika. Ha tud már beszélni, úgy beszélgessünk arról, milyen érzés volt számára a zenehallgatás, mi jutott eszébe róla.

•  Üljünk le egymással szemben. Ha többen vagyunk, alkossunk kört. Hallgassunk meg egy választott rövid zenedarabot, mely lehetőleg nem hosszabb egy-két-három percnél. A zenehallgatás ideje alatt lehetőleg ne beszélgessünk egymással. Ezt követően ismét hallgassuk meg a zenét, és tapsoljunk együtt a zene ritmusára. Még egyszer hallgassuk meg a zenét, közben vegyünk kézbe valamilyen hangszert, és kísérletezzünk új hanghatásokkal, vagy csak egyszerűen kísérjük a zenét a saját hangszerünkkel. A legtöbb kisgyermek szeret közben ugrálni, táncolni, ezért figyeljünk oda, hogy csak olyan hangszer legyen a kezében, amellyel nem tehet kárt magában!

•  Mutassunk a gyermeknek néhány hangszert, és mutassuk meg azt is, hogyan lehet megszólaltatni. Kérjük meg, hogy próbálja ő is megszólaltatni. Játsszunk különböző módon: lassan, gyorsan, halkan, hangosan. Fedezzük fel, milyen, ha több hangszer szólal meg azonos időben.

•  Kérjük meg a gyermeket, hogy csukja be a szemét, és így figyeljen arra, milyen hangokat hall. Ne csak hangszereket szólaltassunk meg, hanem a helyiségben lévő egyéb eszközöket is, pl. pohár csengése, lábunk dobogása, klaviatúra billentyűinek hangja, stb. – hangok, amelyek körbevesznek bennünket a mindennapokban.   Kérjük meg, találja ki, minek a hangját hallotta, majd próbálja meg utánozni a hangokat   vagy a ritmust a saját hangjával, tapsolással, dobogással, ugrálással, hangszerek használatával.

 

ZENE ÉS RITMUS - ALAPFOGALMAK


A hang a kommunikáció egyik fontos, de nem egyedülálló módja.

A dallam a ritmushoz tartozó, különböző magasságú hangok együttese.

A ritmus az egymást követő hangok egymáshoz viszonyított időtartama.

A harmónia a hangok fajtája, megszólaltatásuk módja, ritmusa, kombinációik. Összhangzataik alkalmazása a zenék legjellemzőbb tulajdonsága.

A zene a művészetnek az az ága, amely kifejezésre zenei hangok különféle kombinációit használja fel. A hangok időbeli egymásutánja dallamot alkot, egyidejű megszólalásukból harmónia keletkezik. Mozgató ereje a ritmus, sebessége a tempó.

MI MICSODA - HANGSZER LEXIKON

(az oldal feltöltése folyamatban van, még egy kis türelmet kérünk!)

Dob

Csörgődob

Csörgő karika

Kasztanyetta

Citányér

Kereplő

Shaker

Furulya

Hegedű

Xilofon

Metallofon

Triangulum

Gong

Harang

Csengő

Csörgő